KISVÁRDA ONLINE

A víz megszentelésének szertartásából ered a magyar vízkereszt elnevezés. A vízkereszt az új esztendő egyik legfontosabb ünnepe, mely egyben a karácsonyi- és újévi ünnepkör végét jelzi. Ez a nap a farsangi időszak nyitánya. A templomban megszentelt vízből, amelynek a nép különös hatást, tulajdonit, minden résztvevő vitt haza; a szenteltvízzel összefüggő csodákat az egyház is megerősítette. A vizaszentelés utáni napokban alakult ki a házszentelés, amikor a pap megszenteli a hívek hajlékát.

Vízkereszt ünnepét méltatták január 6-án a kisvárdai görög katolikus hívek a templomukban, ahol az ünnepi szentliturgiát Mosolygó Béla esperes, parochus celebrálta.

( foto: Vincze Péter )

Néphagyományok

E naphoz kapcsolódik a következő időjóslás: „Ha vízkeresztkor megcsillan a víz a kerékvágásban, nem lesz hosszú a tél." Az idei január hatodikán nem csak megcsillant a víz, hanem ónos eső és eső is esett a nap folyamán. Vajon hosszú lesz-e az idei tél? - majd meglátjuk. A házszenteléshez tartozó hagyomány volt, hogy a hívek házainak szemöldök gerendájára, megszentelt krétával felírták a három királyok nevét jelölő betűjeleket: (G+M+B - Gáspár-Menyhért-Boldizsár), és az évszámot. Hitték, hogy ez a felirat megvédi a házat a rontás ellen. A vízkereszt napjától a nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerdáig (az idén február 17-ig.) tart a farsang, a karneválok időszaka. Ez a közelgő tavasz örömünnepe, egyben a tél és a tavasz küzdelmének e megjelenítése. A hamvazószerda utáni napon a böjtöt felfüggesztették, hogy a farsangi maradékot elfogyaszthassák, s ez a torkos vagy zabáló csütörtök.

forrás: Vincze Péter

Szólj hozzá a Kisvárda fórumon: Vízkereszt ünnepe