Kisvárda online
Friss hírek Bajáról

KISVÁRDA ONLINE

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE HÍRPORTÁLJA

Hozzászólok! 

Kisvárda

Emléktábla Kisvárda fejlődéséért, hírnevéért, munkálkodóknak

illusztráció
A Dr. Béres József Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Kisvárdai Egyesülete kezdeményezte még az elmúlt év őszén, hogy Dr. Béres József kutató emlékére egy emléktáblát állítsanak a városban.
Emléktábla - Nevezetes hely vagy személy emlékét megörökítő feliratos kő- vagy érctábla. /Magyar Értelmező Kéziszótár.320 oldal./

A Dr. Béres József Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Kisvárdai Egyesülete kezdeményezte még az elmúlt év őszén, hogy Dr. Béres József kutató emlékére egy emléktáblát állítsanak a városban. Az emléktábla a Városi Könyvtár falára kerülhet, döntött a város önkormányzati képviselő-testülete az október 28-ai ülésén. Egy emléktábla már őrzi a neves kutató emlékét, volt munkahelyén a Teichmann Telepen. Ezt a táblát 2007. szeptember 11-én avatták. Emléktábla van a Vár falán, megörökítvén annak történelmi jelentőségét. De itt nyert elhelyezést a Balassi Bálint, s mellette -a déli falon-II. Rákóczi Ferenc kisvárdai tartózkodásának emléktáblái.

Őrizzük meg emlékeinket

Ha Kisvárda történetét fellapozzuk, akkor már az első oldalaknál, a római katolikus templom alapítására vonatkozó dokumentumot találunk. „Bökönynél, a tatárok ellen nyert győzelem emlékéül építette Sz. László MAGY. KI. 1082-ben." Ez a történelmi tény is megérdemelné, hogy a templom külső falán emléktábla hirdesse mindenki számára a nevezetes eseményt. De menjünk tovább. A kézikönyvek általában, mint az első magyar költőnőt tartják számon Telegdy Katát, a nagyműveltségű, az irodalomban is jártas, reneszánsz nemesasszonyt. De ugorjunk több évszázadot. Somogyi Rezső gyógyszerész -az egykori községi elemi iskola alapítója- emléktáblája névadó iskolájának a falán található, mellszobra pedig az iskola udvarán. Somogyi Rezsőt, 1896-ban áprilisában a képviselő-testület felkérte, hogy foglalja össze a város históriájának legfőbb állomásait. Ez a néhány oldalas mű önálló nyomtatványként is megjelent.

Kisvárda első díszpolgára Liptay Béla

Liptay Béla jékei földbirtokos 1910-ben -100 éve- a Munkapárt jelöltjeként lett a kisvárdai kerület országgyűlési képviselője. Országgyűlési munkássága alatt jelentősen hozzájárult Kisvárda fejlődéséhez. Két fontos kultúrintézmény neki köszönheti létét. Az 1895-óta áhított gimnázium 1911-ben nyílt meg. Az impozáns épület megvalósításában és felszereltetésében elévülhetetlen érdemei voltak. A Szent Orsolya-rendi zárda és tanítóképző, valamint a hozzá tartozó római katolikus polgári leányiskola szintén a politikus közbenjárásának eredményeként szolgálta a nevelés ügyét. A Nagyvendéglő udvarán -a mai „olajos ház" helyén- elhangzott beszédében kijelentette, hogy: „Nem fogok addig nyugodni, míg a baktai vonat a gimnázium kapujához nem hozza a tanulókat." Ezt a vállalását is teljesítette, hiszen 1912. szeptember 28-án megnyitották a Kisvárda-Nyírbakta közötti vasútvonalat, az ún. Hármasúti megálló vagy másképpen kisállomás valóban létrejött. Ezzel egy olyan városrész indult meg a fejlődés útján, mely a település központjától és nagyállomástól egyaránt távol esett. Ősei birtokán, Jékén gazdálkodott. Kisvárda képviselőtestülete 1914. január 25-én rendkívüli ülést tartott. Ezen a főjegyző, Ébner Jenő terjesztette elő az elöljáróság indítványát, hogy a kerület képviselőjét „Kisvárda község díszpolgára" címmel tiszteljék meg. A javaslatot a közgyűlés elfogadta, s a jeles férfiút a kitüntető cím birtokosává nyilvánította. A díszpolgári oklevelet egy 38 fős küldöttség vitte, február 28-án Budapestre. A kisvárdai ügyvéd dr. Vadász Lipót, akkoriban igazságügyi állam, titkár jelenlétében bensőséges ünnepségen adták át, Liptay Béla földbirtokosnak, m. kir. gazd. főtanácsosnak, a felsőház tagjának a díszes oklevelet.

Neves személyiségek

A XX. században már sokasodnak azok a személyiségek, akik munkásságukkal hírnevet szereztek Kisvárdának. A két mártírhalált halt neves pedagógus, Császy László és Vári Emil munkáságára emléktábla és szobor emlékeztet. Igaz, hogy a Mátyás király úton lévő Császy emlékház faláról hiányzik a tábla, de sűrű növényzet takarja el mellszobrát a róla elnevezett gimnázium udvarán (Szent László Katolikus Szakközépiskola). Az ezt követő években jelentős szerepet játszott a település gazdasági életében a Diner család. Diner Gyula és Diner István. Pénzintézetek létrehozása, a Közgazdasági Bank, Kisvárdai Ipar és Kereskedelmi Bank. A Szabolcsi Gazdák Szeszfinomító Szövetkezetének létrehozása (melynek elődje a Felsőszabolcsi Központi Szeszfőző Szövetkezet volt), is Diner István kormányfőtanácsos nevéhez kötődik. Élethivatása a szó legszorosabb értelmében a munka volt.

Vallotta, hogy dolgozni önmagunkért és másokért. Munkálkodni és munkát adni, dolgos kezeknek kenyeret adni azok megélhetését biztosítani.

Sportoló, zenész és kutató

Világhírű sportolót is adott a város. Halasy Gyula 1924-ben Párizsban, agyaggalamb lövészetben új világcsúccsal egyéni olimpiai bajnokságot nyert. 1932-ben, szintén Párizsban, egyéniben második, csapatban első helyezést ért el az élőgalamb-lövészetben. Virágh Ferenc 1931-1935 között a helyi újság, a Felsőszabolcs főszerkesztője lett. A várnál és a római katolikus templomnál folytatott régészeti ásatásokat. Történeti kutatásait lapjában is megjelentette. De vállalkozott arra is, hogy írásaival felrázza a várost, rá irányítsa a település lakóinak a figyelmét azokra a problémákra, amelyek megoldása a haladás a fejlődés érdekében elengedhetetlen volt. De Kisvárda szülötte, id. Járóka Sándor (Kisvárda 1922.február 16 -Budapest. 1984. április 11.) prímás, a Népművészet Mestere, aki még Karády Katalinnak is húzta. De megérdemelné az emléktáblát, a város központjában Teichmann Vilmosnak, a növénynemesítő, Makay László a múzeum létrehozója és első igazgatója. A fenti felsorolások a teljesség igénye nélkül lettek kiemelve. Lehetne még sorolni, helyeket és neveket, akik megérdemelnék, hogy emlékezzünk rájuk.

A képviselő-testület döntése alapján a Városi Könyvtár épületének falán lesz elhelyezve Dr. Béres József emléktáblája. Az épület északi falán nyerhetne elhelyezést a városért, hírnevéért munkálkodók emlékét felidéző emléktábla csoport, a terület alkalmassá tételét követően. A teljességre törekedve meg lehetne kérdezni a városlakókat, hogy kinek az emlékét kívánják megőrizni egy ilyen városi emlékhelyen. De a szakmának, a helytörténésznek, a Városszépítő Egyesületnek, a Civilszervezeteknek is jelentős szakmai ismeretét figyelembe véve lehetne teljes a város központjában, illő környezetben, a Flórián téren elhelyezendő emléktábla együttes kialakítása.

forrás: Vincze Péter

Szólj hozzá a Kisvárda fórumon: Emléktábla Kisvárda fejlődéséért, hírnevéért, munkálkodóknak

Hozzászólás




Partnereink:
33_20060620124615_597.jpg